Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alapszabály

AZ IDEÁLIS BÍRÓSÁGI IGAZGATÁSÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 2. § (1) bekezdése és A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 15.§-a alapján létrehozták az Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesületet.

 

Az Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület 2008. március 7-én megtartott alakuló Közgyűlésén az alábbi alapszabályt fogadta el a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire figyelemmel:

 

I.

Az Egyesület adatai

1.    Az Egyesület neve: Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület

2.    Az Egyesület nevének rövidítése: Az egyesületnek nincs rövidített neve.

3.    Az Egyesület székhelye: 1044 Budapest, Fiumei út 18/A 5. lph. 4/4.

4.    Az Egyesület működési területe: Magyarország

5.    Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.

II.

Az Egyesület célja és tevékenysége

 

1.    Az Egyesület célja: a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített jogállami működés elősegítése, a bírói jogalkalmazás színvonalának és feltételeinek fejlesztésével kapcsolatos igazgatási jellegű javaslatok megfogalmazásával a jogbiztonság előmozdítása és a bírói döntéshozatal függetlenségének elősegítése.

 

Az Egyesület tevékenységét nem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és más jogi személyiséggel rendelkező bírósági igazgatási szervek, illetőleg nem más egyéb jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki.

2.    Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében különösen feladatának tekinti:

1.    az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a bírósági igazgatási vezetők (III.5.2. pont) és a Bsz. 77.§-a szerinti bírói testületek Bsz. IV., V. és VI. fejezetében részletezett igazgatási tevékenysége törvényességének és célszerűségének kritikai szempontú figyelemmel kísérését – az e testületek és vezetők nyilvánosságra hozott intézkedéseinek nyomon követésével,

2.    a 2.1. pont alattiak intézkedéseiről valamint azok várható hatásáról és eredményeiről elemzések készítését,

3.    ezen elemzéseknek a nyilvánossággal való megismertetését,

4.    az igazgatási vezetői pályázatok önkormányzati szervek általi véleményezését segítő szempontok megfogalmazását és e szervek döntését megkönnyítő információval való ellátását;

5.    az egyesületi célok elérését segítő normaalkotási javaslatok megfogalmazását.

3. Az Egyesület mindezek érdekében a következő tevékenységeket végzi:

 

1.    állást foglal és álláspontját a nyomtatott és elektronikus médiában, az interneten és saját kiadványaiban közzéteszi olyan, az Egyesület céljával összefüggő bírósági igazgatási kérdésekben, amelyekben a bírósági dolgozók és a nyilvánosság tájékoztatását fontosnak tartja, ideértve az érintett konkrét ügyeknek a nyilvánosság számára érthető módon való feldolgozását és - a törvényi lehetőségek szerinti - megismertetését is (1997. évi CLVI. törvény 26.§ c)4. pontja szerinti ismeretterjesztés);

 

2.    jogszabályok alkotását és módosítását kezdeményezi és az ezzel kapcsolatos álláspontját mind a szakmai közvélemény, mind a társadalom számára nyilvánosságra hozza;

 

3.    tudományos és gyakorlati alapokon nyugvó kutatásokat végez, melyek eredményeképpen az egyesületi célokhoz kapcsolódó tanulmányokat tesz közzé (1997. évi CLVI. törvény 26.§ c)3. pontja szerinti kutatás);

 

4.    igény szerint oktatást valamint szakmai és tudományos konferenciákat szervez és tart minden olyan témában, amely az egyesületi célokkal összefügg – beleértve a bíróságok igazgatásával kapcsolatos külföldi megoldások nyilvánossággal történő megismertetését is (1997. évi CLVI. törvény 26.§ c)4. pontja szerinti oktatás és ismeretterjesztés).

5.    Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében kapcsolatot tart, illetve együttműködik minden olyan állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását, amelyek hasonlóan törekednek a szakmai és a szélesebb közvélemény tájékoztatására a bírósági jogalkalmazás és a társadalom viszonyáról, a társadalom jogi kultúrájának növelésére és - ezzel összefüggésben - a közgondolkodás formálására;

 

3.    Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

4.    Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve tőlük nem fogad el.

5.    Az Egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

6.    Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

7.    Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a szakfolyóiratokban és egyéb sajtótermékekben valamint www.ibikeweb.extra.hu című honlapján való közzététel útján biztosítja.

8.    Az Egyesület céljait, feladatait és tevékenységét a személyiségi jogok védelmére, az adatvédelemre, valamint a hivatali és szolgálati titokra figyelemmel valósítja meg.

 

III.

Az Egyesület tagsága

 

1. Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai lehetnek.

 

2.1. Az Egyesület rendes tagjává válhat minden bírósági dolgozó és volt bírósági dolgozó, aki nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt, hivatásánál fogva kötődik az egyesület céljaihoz, elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában.

 

2.2. A rendes tagok felvételéről – két meglévő tag írásbeli ajánlásával megerősített, írásban előterjesztett felvételi kérelem alapján – az Egyesület elnöksége dönt.

 

3.1. Pártoló tag lehet az a jogi vagy természetes személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely, illetve aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és az Egyesület működéséhez írásbeli megállapodás szerinti erkölcsi, illetve anyagi, szakmai támogatást nyújt, vagy ennek érdekében szolgáltatást végez.

 

3.2. A pártoló tagok tagfelvételéről az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés dönt.

 

4.1. Az Egyesület rendes tagjának jogai:

·      részt vehet az Egyesület tevékenységében, a rendezvényeken, továbbá a lentebb szabályozott módon a Közgyűlés határozatainak meghozatalában;

·      ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására a Közgyűlésnek,

·      észrevételeket, javaslatokat tehet az elnökség számára valamely konkrét ügyben való fellépésre.

·      felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület Elnöksége 30 napon belül köteles választ adni;

·      választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

·      betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba;

 

4.2. Az Egyesület rendes tagjának kötelezettségei:

 

·      Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, illetve határozatait betartani, részt venni az Egyesület munkájában és elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását,

·      az egyesület rendes tagja tagdíj fizetésére köteles.

 

4.3. Az Egyesület pártoló tagjának jogai és kötelezettségei:

 

A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, de tisztségre nem választható és tisztségviselőt nem választhat; szavazati joga nincs. A pártoló tag köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani és a vállalt támogatást nyújtani.

 

4.4. Jogaikat és kötelezettségeiket az Egyesület természetes személy tagjai kizárólag személyesen, a jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek pedig bejegyzett képviselőik útján gyakorolják.

 

5.1. A tagsági viszony megszűnik:

·      a tag halálával,

·      a nem természetes személy pártoló tag megszűnésével,

·      az Egyesület megszűnésével,

·      kilépéssel (a tagnak az Elnökséghez intézett írásbeli bejelentése alapján),

·      a tag kizárásával,

·      a pártoló tagnak az Elnökséghez intézett és a pártoló tagsági viszonymegszüntetésére irányuló írásbeli nyilatkozatával.

5.2. Az Egyesület rendes tagja bírósági igazgatási vezető nem lehet . Igazgatási vezető az elnök, elnökhelyettes, csoportvezető és csoportvezető helyettes bíró, az elnöki bíró, valamint az elkülönült szervezeti egységet irányító kollégiumvezető helyettes, továbbá az OIT Hivatalának vezetője és hivatalvezető-helyettese.

 

5.3. Az Elnökség javaslatára a Közgyűlés kizárja az Egyesület tagjai közül azt,

 

·      akinek a magatartása az Egyesület céljainak elérését veszélyezteti, ill. az alapszabályba ütköző tevékenységet folytat,

 

továbbá azt a rendes tagot,

·      akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott – amíg e mellékbüntetés hatálya alatt áll, illetve

·      aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével és azt írásbeli felszólítás ellenére sem egyenlítette ki. (A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha ez a magatartás a tagnak felróható.)

 

5.4. A kizárási eljárás részletes szabályait a Közgyűlés által külön elfogadásra kerülő Fegyelmi Szabályzat tartalmazza. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

 

5.5. Az Egyesület tagjairól az Egyesület elnöksége nyilvántartást vezet, a tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot a nyilvántartásból törli.

IV.

 

Egyesület szervezete

1. Az Egyesület szervei: a Közgyűlés és az Elnökség. Az Egyesület tisztségviselői az elnök, az alelnökök és az elnökség tagjai.

2. Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

3. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.

 

A Közgyűlés

4.1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot.

4.2. A Közgyűlést szükség szerint, de évente egyszer, április 30-áig össze kell hívni. A meghívót mindig a hely, a pontos dátum és a napirendi pontok közlésével, legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt az átvételt igazolható módon meg kell küldeni valamennyi, a tagnyilvántartásban szereplő tag részére. A közgyűlési meghívóban közölni kell a megismételt közgyűlés időpontját is, arra az esetre, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. Utalni kell arra a körülményre, hogy a megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirend tekintetében a jelenlevők létszámára tekintet nélkül határozatképes. (Az Alapszabály bizonyos kérdésekben ettől eltérő határozatképességet írhat elő.)

4.3. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni:

– ha ezt a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével írásban kéri,

– ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,

– ha a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli.

4.4. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata. Az elnök 30 napon belül köteles összehívni a tagok egyharmada által kezdeményezett közgyűlést. A megismételt közgyűlést szintén 30 napon belül meg kell tartani.

4.5. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az Egyesület szavazati joggal bíró tagjainak több mint a fele jelen van.

4.6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. A közgyűlés határozatait sorszámozva, meghozataluk dátumának feltüntetésével nyilván kell tartani.

4.7. A Közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. Kizárólagos hatáskörébe tartozik:

·      az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;

·      az Alapszabály elfogadása és módosítása;

·      a tisztségviselők megválasztása és visszahívása;

·      tagdíj mértékének megállapítása;

·      az elnökség beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása, az egyesület pénzügyi tervének, költségvetésének megállapítása, a zárómérleg jóváhagyása,

·      az elnökség tagfelvételi döntésének felülbírálata, az érintett vagy bármely egyesületi tag erre vonatkozó írásban előterjesztett kérelmére;

·      döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

4.8. A Közgyűlés határozatait a jelenlévő - szavazati joggal rendelkező - tagok egyszerű többségével hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A szavazás módja - a IV.4.10. pont esetét kivéve nyílt. A Közgyűlés az éves beszámoló elfogadásáról ugyancsak a jelenlévő - szavazati joggal rendelkező - tagok egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza úgy, hogy minden tagnak egy szavazata van.

4.9.1. A teljes - szavazati joggal rendelkező - tagság kétharmados többsége szükséges:

- az Alapszabály elfogadásához, módosításához;

- az Egyesület feloszlásához, más egyesülettel történő egyesülés kimondásához;

 

4.9.2. A teljes - szavazati joggal rendelkező - tagság egyszerű többsége szükséges:

- a tisztségviselők megválasztásához és visszahívásához,

– a tag kizárásával kapcsolatos határozat meghozatalához.

4.10. A tisztségviselők és az elnökségi tagok megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül senki nem kapja meg az érvényes szavazatoknak több mint felét, a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.

A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

4.11. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha a nyilvános közgyűlés tartása sérti a személyiségi jogokat, illetve az adatvédelmet.

4.12. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

4.13. A közgyűlési határozatokat az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, továbbá nyílt szavazás esetén neve megállapítható legyen.

 

Az Elnökség

5.1. Az egyesület ügyvezető és képviseleti szerve az elnökség. Két Közgyűlés közötti időszakban irányítja az Egyesület működését. Az elnökség a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

5.2. A hattagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg, titkos szavazással az Egyesület tagjai közül két éves időtartamra. Az Elnökség, illetve annak bármely tagja 2 éven belül is visszahívható. A megválasztott Elnökség soraiból az Elnökség választja meg az elnököt és az alelnököket. Megválasztottnak az tekintendő, akire az Elnökség tagjainak több mint fele igennel szavazott.

5.3. Az Elnökséget vagy az Elnökség bármely tagját a Közgyűlés akkor hívhatja vissza, ha az Egyesület céljának elérését súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy ha az e tisztségből eredő feladatok ellátását elhanyagolja.

5.4. A tisztségviselők (az elnök és az Elnökség tagjai) munkájukat díjazás nélkül végzik, a tisztségük ellátásával kapcsolatban felmerülő indokolt költségeiket az Egyesület megtéríti.

5.5. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az elnök írásban – a meghívó átvételét igazolható módon - hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább hét nappal az ülés időpontját megelőzően értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

 

5.6. Az Elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belüli időpontra az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább az elnökség tagjainak kétharmada jelen van. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, az Elnökség határozatait a közgyűlés határozataihoz hasonló módon külön kell nyilvántartani és az érintettekkel közölni. E külön nyilvántartásban fel kell tüntetni az elnökség döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát valamint személyét . Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

5.7. Az Elnökség feladatai és hatásköre:

·      az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása;

·      az Egyesület vagyonával való felelős, az elfogadott költségvetés szerinti gazdálkodás,

·      a Közgyűlés összehívásával kapcsolatos előkészítő és szervező tevékenység;

·      az Egyesület költségvetésének, továbbá az éves programoknak az előkészítése,

·      az Egyesület közgyűlése és elnöksége határozatainak a IV. fejezet 4.13. pontja szerinti nyilvántartása és végrehajtása;

·      az Elnök éves beszámolójának elfogadása;

·      személyzeti munka irányítása, tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

·      a tagfelvétellel kapcsolatos eljárás;

·      az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére – a kérelem bejelentését követő 8 munkanapon belüli, előzetesen egyeztetett időpontban;

·      a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjesztése;

·      minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

8.    Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

 

8.    Az Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg.

 

8.    Az Elnökség az Egyesület évi rendes közgyűlésén köteles beszámolni a tárgyévi működéséről.

 

Az Egyesület tisztségviselői, az Egyesület képviselete

6.1. Az Egyesület Elnökségét (elnök, két alelnök és az elnökség három tagja) a közgyűlés kétéves időtartamra választja tagjai sorából. Az Elnök tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős.

6.2. Az Egyesületet az elnök – akadályoztatása esetén az erre kijelölt alelnök – képviseli harmadik személyek, hatóságok és bíróságok előtt. Az Elnök (az alelnök) képviseleti joga önálló, képviseleti jogkörében eljárva önállóan jegyzi az Egyesületet.

6.3. Az Egyesület bankszámlája felett az elnök az Egyesület egyik alelnökével együttesen vagy az elnök akadályoztatása esetén a két alelnök együttesen rendelkezik.

6.4. Az Egyesület tevékenységének irányítását a közgyűlések és elnökségi ülések közötti időben az elnök végzi. Az ő feladata a Közgyűlés és az elnökségi ülések összehívása, határozatainak ellenjegyzése, döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben, a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, a kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

 

6.5. Az Elnök irányítja az Egyesület gazdálkodását, gyakorolja az utalványozási jogot, az Egyesület alkalmazottai felett pedig munkáltatói jogokat; továbbá minden olyan feladatot ellát, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

 

6.6. Az Elnököt távollétében az általa erre kijelölt alelnök helyettesíti. Az Egyesület két helyettesítési joggal felruházott alelnököt választ. Helyettesítés esetén az erre írásban kijelölt alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, ill. gyakorolja az elnök jogait.

 

A Felügyelő Bizottság

7. Az Egyesület mint közhasznú szervezet éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért az 1997. évi CLVI. törvényben megjelölt felügyelő szerv létrehozása nem szükséges. Amennyiben az éves bevétel az ötmillió forintot meghaladja, a Közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelő módosításáról és felügyelő szerv megválasztásáról

V.

 

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

 

1.Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az elnökség készít elő és a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

 

2.Az Egyesület bevétele az egyesületi tagok által fizetett tagdíjakból, a pártoló tagok által nyújtott hozzájárulásból, illetve egyéb támogatásokból áll.

 

3.Az Egyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.

Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

4.Az éves gazdálkodás tervében jóváhagyott összegeknek a rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért, valamint az Egyesület vagyontárgyainak kezeléséért az Elnökség felelős.

 

5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

 

6. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, valamint kötelezettségvállalásaiért vagyona mértékéig felel.

 

7. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát az Egyesület eredeti célkitűzéseinek megfelelően kell hasznosítani.

 

8. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincs.

 

9. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

 

10. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerint juttatásban nem részesítheti.

 

11. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

 

12. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

 

13. Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20.§-ai az irányadók. Az Egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig saját honlapján vagy - ennek hiányában - egy országos napilapban vagy annak on-line változatán közzétenni .


 

VI.

Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnik:

– ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,

– ha feloszlatják,

– ha más szervezettel egyesül,

– ha az Egyesület szétválik,

– ha megszűnését megállapítják.

2. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve, az elnökség jár el. Az Egyesület közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

VII.

 

Vegyes és záró rendelkezések

 

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, az 1997. évi CLVI. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

Budapest, 2008. március 7.